Bituman's Weblog

Ez az idő arra emlékeztet amikor Dzsibutiban voltam idegen légiós. Folyik a víz rajtam patakokban, fél óra motorozás után belülről ázott át a Gore-tex. A pokol első bugyrában vagyunk, megmondta már Tyler Durden is. Első sorban a pusztítás színházában, ahol a szaros 750-es blokkommal ma 89 fokkal fűtöttem a mi kis globálisan felmelegedett földünket. Szóval Dzsibutiban volt ilyen meleg. Nappal 40 fok éjjel mínusz 10. Akkor pont teveszarral fűtöttünk, pedig most hogy élvezném a fázást. A gázcirkó meg egyszerűbb mint ürüléket lapátolni. Holnap 40 fok lesz.  Azt hiszem hasonló időjárás adta a 14. kedvenc filmem az Összeomlás Csodás életpillanat volt, és akár az M7 bevezetőn is játszódhatna holnap reggel a dugó közepén. Dzsibuti. A sátor rosszul szigetelt dolog, de a sivatagban a beduinok véletlenül nem flip-flop papucsban és rövidnadrágban jártak félmeztelenül. A flip-flp papucs feltalálójának ezennel megszavazom az eutanáziát. Mennyire rühellem ha valaki mögöttem klaffog fél órán át. A belvárosban…Mediterrán hangulat öcsém, de azért ez nem a california crown beach! Menniy lúzer. Baj ha nem szeretem az embereket? Sört valakinek? Dzsibutiban csak víz volt, de az se sok. Itt a csapban van víz, de az már nem pálya. Lehet hogy egyszer felnövünk? Ez kötelező?

Dzsibutiban volt gondtalan az élet!

Megvan igen, jöhetnek a pomponok. Korlátlan lettem korlátlan lehetőségekkel. Mindjárt szabadabb az élet tisztább a levegő és jobb hely a világ. Próbálja ki Ön is!

Holnap ellátogatunk a volt Osztrák-Magyar Monarchia kevésbé magyar részének központjába. Utazásunkat támogatja az euró-forint árfolyam. Azért bízom benne hogy kellemes lesz és sikerül hasznossal is összekötni.

Mellesleg itt a jó idő és fürdünk napban, tegnap este, lehetett élménymotorozni, és még csak nem is fázott az ember….Aki nem vonatta ki forgalomból télire a gépet az most kirajzott, mint méhecske a friss akácra. Tényleg lehetett enni a város egyik végéből a másikig, sikerült 13 perc alatt eljutni ami helyi rekord és még irányjelzőt is használtam ha kellett.

Hétvégén csináljatok valami szokatlant, amiből érzitek hogy éltek és hétfőn majd referálunk!

Na jó, már hazajöttünk. Eszméletlen egy hét volt, úgy átment a problémákon, mint gőzhenger a prérifarkason. Szép mosolygós képek, szép emlékek, jó kaják, és egy gyűrű. Nem frodóé és még nem is karika, de utóbbi előtti fázis. Kihagyhatatlan volt, nem hagytuk ki meg is érte Szóval London megint ütött mint “mindig”. Felemelő volt egész nap sétálni, szerettük a szagokat, ízeket, a nyüzsit, a nyugalmat, a döglést a Hyde Parkban, a pörgést az Oxford street-en, röhögtünk ostobáékon, és néha magunkon, én megint egy évvel öregebb lettem,  – cupcakeel a Picadillinél ámor alatt – tudunk élni…

Pár képet felteszek ide ami lemaradt a Flickr-ről:

Londonban még a szobrok is szerelmesek….

…haláli város…

…a bukósisakom…szerintem…

….a kis kólafüggő túl a sövényen…..

..semmi hegy karnevál, erre bezzeg van pénz….

…igényesség No.1…..

…igényesség No. 2…..

…futottak még kategóriában is volt pár ember…

….na ezért nem lennék Dr Dolittle….

…engem is jól seggbelőtt …..

Post vonatról megint. Utazás. NIncs több politika, munka, lángos, szarság, szulák andrea (sic!), számla, levél, csomag, pörkölt.

Magyarország elfogyott, legalább is másfél hére.

I’ll be back soon !