Bituman's Weblog

Szokás szerint letéptem a csomagolópapírt. Nem szeretek vacakolni. Ajándék papírt újrafelhasználni meg prosztóság. A csomag jól össze volt fogva de a régi vágy egész kicsi volt és nehéz. Egyből kikaptam. Már reccsent is a celofán rajta. Nézegettem fogdostam. Gurítottam a hang ismerős volt, pont ezért szerettem annyira.

 -         Miért pont fekete? Kérdezte. 

-         Mert azzal lehet megnyerni a játszmát. 

-         Miért nem a fehér az is fontos?

 -         Mert az csak egy eszköz, de a lényeg a 8-as.

-         Végül is igazad van…mosolygott könnyedén. 

Fogtam és odaraktam a monitor talpára. Jól néz ki nyugtáztam magamban. Kicsit később még gurigáztam vele amíg a windows települ… 

-         Az asztalon olyan a hangja mint a mennydörgésnek!

 -         Nem véletlenül…ez egy 8-as.  

Aztán a monitoron végigment a csík. Végre. Call of Duty 4 virított rajta büszkén. Letettem a sapphire cd közepére. Feltoltam a felbontást, és eltűntem bagdadban írtani a sok mocskos rohadékot, mert az jó az idegeknek és az agyadat is tisztítja. Most már tudom mi a jó a konzolokban, csak azokkal nem lehet jól legózni….

Jó már túllenni a nagy karácsonyi frászon..Igazi öröm.  Néha a legértelmetlenebb dolgok, legfurcsább tudnak nagy örömet okozni. Így lesz 2008 a 8-as éve

Ha bárki úgy érzi sok időt tölt a gép előtt, akkor ajánlom a következő képregényt. Igazi Kocka. A srác fél a velociraptor támadásoktól (pedig a jurassic park nem mostanság volt), mókásan vélekedik a párkapcsolatokról (ami szinte semmit nem tud), és retteg hogy a nyílt forráskodú programjaiért betámadja a Microsoft…Nekem tetszik.

Szombatig tanulás mert három vizsga egy nap alatt…( Ez aztán a teljesítmény szőkekapitány..)

Vasárnap várhatóan Kiteozás…Hóban. Kifogás nincs, pótrúd, pótkötél, és fémflaskás Becherovka van.

…igen megcsináltam! Az is biztos hogy fíl dö diförönsz és az összes nem cégautó fordtulajdonos a pokolra jut.

Azért férfias küzdelem volt.

What would JEsus Think?

Ez így ebben a formában nem igaz. Persze ez a része az évnek, amikor az ember jobb esetben a megtakarításokhoz nyúl, rosszabb esetben a felhívja a Gennyident-et (nevezzük így de a fogászathoz semmi köze…), és 400%-os Thm mellett örömkodik a család, egészen a januári csekkig…Aztán ott a Persze bank, ahol csak azt tudni, hogy hol veszi fel a hitelt a csávó. A dologban számomra az érthetetlen, ha tavaly a családnak elég volt egy pulcsi, egy fritőz meg a nagyinak valami szar, akkor most mi a véres gyík hátáért kell felvenni fél milkó személyi kölcsönt 36 hónap (azaz három év) futamidőre. Erre mondja egy kiváló barátom: ilyen a magyar. Nem is rég rohangáltam a délvidéken, és érdekes hogy az összes kicsi faluban Suzuki fétis van. Az egy parasztra jutó Swift penetráció már eléri a kurvasokat. Most félre teszem a Suzukik és köztem lévő lelki iszonyt, de így is felhúzott szemöldökkel állok a dolog előtt.

1 . A kocsi a Minit utánozza, ebből fakadóan annak minden hátrányát átveszi, előnyeit már kevésbé. Ez annyit tesz hogy használhatatlanul kicsi, de egyáltalán nem a bmw gyártja, és még csak nem is néz ki olyan jól mint a törpei Aston Martin példaképe.

2. Alacsony építésű, így ha megpakolják cementtel azt még az öreg Isten se viszi fel földúton a szőlőhegyre.

3. Akárhány ajtaja van az kétszemélyes. ( Itt jegyezném meg, hogy pokolra fog kerülni az, aki 5 ajtósnak hív egy ferdehátú kocsit, és a pokolban az 5. ajtón kell az öröklétben ki-be szállnia)

Szóval a falusi lakosságnak teljesen alkalmatlan, bár lehet ők leszarják. A jelenségben az a szép, hogy leginkább parkolni látni ezek a vackokat és nem közlekedni, lévén a benzin drága a hiteltörlesztés meg magas, és hosszú mint egy német kamion ( Jól ismert mein ist 18m lang matricával…). Mentségükre legyen mondva, hogy ilyen farkastövényekkel és kondíciókkal Chuck Norrisként bicikliznek zokniban és papucsban, akkor amikor kint a pocsolyák teteje szépen jéggé van fagyva még 12:00-kor is…

Ennek a posztnak legalább annyira nincs értelme mint buszon orrotpiszkálni, de legalább jól esett…

Álljon itt eme nagy szám Dolák-Saly Róberttől az ünnep tiszteletére:

A Mikulás

A Mikulás aranyos, közvetlen,
adogat csokikat önzetlen.
A gyerekek azért is éljenzik,
mer’ a Mikulás sohase vérengzik.

Sohasem iszogat gyermekvért,
mert a csemeték szülei megvernék.
Babahúscafatot nem rágcsál,
csecsemőbefőttben nem vájkál.

A Mikulás kedves és jó,
nem bánt és sosem tahó.
Ha valaki megrúgná,
ő vissza nem adná,
azért, mert illemtudó.

A Mikulás intelligens,
nem durva, nem renitens.
Senkit sem belez ki,
nincs kedve megtenni,
és sosem impertinens.

Ha a Mikulás szakállát meggyújtod,
mosolyog akkor is, nem túlzok.
A Mikulás türelme rengeteg,
megmelegíti a lelkedet.

A Mikulás szimpatikus,
nem mondja neked, hogy kuss.
Ha szidod vagy gyalázod,
nem mérges, meglátod,
nem kell, hogy gyorsan elfuss.

A Mikulást szeretni kell,
hisz nem végzett még senkivel,
hát őt sem kell bántani,
sósavba mártani,
ennyit még megérdemel.

Mert a mikulást szeretni kell!
Mert a mikulást szeretni kell!

Hétfő mondaná Garfield. De hogy is érezhetné át ezt a szót egy dagadt otthonalvó macska? Gondoltam írok valami frappánsat a délelőtti tévéműsorok valamint a gennyes slájm quantumfizikai összefüggéseiről.  Szóval délelőtti tévéműsort csak a nyuggerek terhes anyák és betegek néznek. A csatornák koncepciója amennyire megfigyeltem az, hogy a betegeket leszarják. Azok úgy is csak félkómás zombik, és egyébként is dögöljenek meg….Na a nyuggereknek szánt Thürmer Gyulát és Lendvai Ildikót  a felkelő napban látva nem lesz magasabb a vérnyomásom, csak annyira nyugtalanít hogy bealudni se tudok tőle….amitől magas lesz a vérnyomásom az a reteklub. Lilu és Dobó Kata szellemi párbaja nem egy Lasker – Kasparov sakkmérkőzés. A mokka meg…..akkor vagy piros gomb a távirányítón, vagy erőt érzek a géphez elvánszorgásig. Most az egyszer jól jött az a 250 giga film…Bár egy idő után összefolyt a Csúcslopakodó a Transformens–el, a Sopranos a Donnelys-el, A katonák voltunk a Kelly hőseivel…és azt se értem mi a gyík bánatának csinálnak annyi ügyvédes filmet Amerikában, már valami ügyvédfétist sejtettetem a háttérben, amikor filmet váltottam. Volt pár jó de arról talán később, vagy soha.

Ami kicsit fáj az nem a bejövök dolgozni és rámszakad egy talicska fos című rémeposz, hanem az, hogy Graff, abbahagyta a grafiti blogot. Nagyon sok mindent lehetett megtudni a streetartról, annak sajátos vizuális kultúráján át, de a jó dolgok mindig korán halnak. Szóval „Viszlát és kösz a halakat” Graff….

Remélem Ti megmenekültetek a véres gennyes kórokozóktól és mindenféle antibiotikumoktól, a penicillin injekciókról már nem is beszélve….