Na jó, már hazajöttünk. Eszméletlen egy hét volt, úgy átment a problémákon, mint gőzhenger a prérifarkason. Szép mosolygós képek, szép emlékek, jó kaják, és egy gyűrű. Nem frodóé és még nem is karika, de utóbbi előtti fázis. Kihagyhatatlan volt, nem hagytuk ki meg is érte
Szóval London megint ütött mint “mindig”. Felemelő volt egész nap sétálni, szerettük a szagokat, ízeket, a nyüzsit, a nyugalmat, a döglést a Hyde Parkban, a pörgést az Oxford street-en, röhögtünk ostobáékon, és néha magunkon, én megint egy évvel öregebb lettem, – cupcakeel a Picadillinél ámor alatt – tudunk élni…
Pár képet felteszek ide ami lemaradt a Flickr-ről:
Londonban még a szobrok is szerelmesek….
…haláli város…
…a bukósisakom…szerintem…
….a kis kólafüggő túl a sövényen…..
..semmi hegy karnevál, erre bezzeg van pénz….
…igényesség No.1…..
…igényesség No. 2…..
…futottak még kategóriában is volt pár ember…
….na ezért nem lennék Dr Dolittle….
…engem is jól seggbelőtt
…..

RSS Feliratkozás


























