A két hét trópusi monszun után elállt az eső, és szombatról vasárnapra a plusz 15 fok felkúszott plusz harmincra. Erre vártunk, de egy kicsit durva behatás volt ez a szervezet hőháztartásának.

Normális ember ilyenkor fagyit eszik, mi inkább legurultunk a Balatonra. Kérdés jól tettük-e. Ha még valaki emlékszik a legtöbb kereső kifejezést hozó Kurvák és Trafipaxok posztra, a mai nap hasonló élményt adott. Leszámítva a kurvákat. Ma csak csekkes fotó automaták gurultak, álltak, és rejtőzködtek, az utakon és ami mellettük akadt. 10 felett feladtam a számolást, és remélem a csak hátul van rendszám szisztéma segít mint eddig.

Ha kocsi vételre kerül a sor, az csak valami döglődően alulmotorizált, magyar piacos lanyha szégyent lehet! Kár ezekre az utakra bármi ami két liter meghaladó lökettérfogattal bír.

Ezt valószínűleg az a céges Corsát vezető családapa is megtapasztalta, aki lakott területen belül 75-el leelőzött minket, s cselekedetével nagy vidámságot okozott a szembe jövő – anyósülésén dupla optikás csekknyomtatós fotógépet szállító – fehér Bora sofőrjének .

A falusi buszmegállóban vészvillogó, sötétített üveges, bordó Xsara Picassotól pedig felfordult a gyomrom. Amíg nem láttam a váll lapot addig megfordult bennem, hogy megálljak segíteni…