Lassan esküvő. Megy a készülődés ezerrel, bár az idegesség legkisebb jeleit sem mutatjuk, csak igyekszünk. A dolog nagy része oké, a részleteket pedig kisakkozzuk a következő két hétben.
Ha túl leszünk az esküvőn, akkor ugye a házas lét természetéből adódóan jön majd a “lassan mivan” és bennünk is erősen megtalálható a gyerkőc akarás. Ehhez viszont fel kell adni egy rakás dolgot. Miért?
Mert sok volt. A lakást - minden IKEA-t felülmúló rafinált tárolóhely kialakítási erőfeszítésem ellenére – kinőjük. Az utóbbi néhány év pedig emberi kapcsolatok terén bölcsé tett, így felállítottam az alapszabályt mint Tyler Durden:
- Szomszéd csak a telekhatáron kívül lehet!
Az alapszabály tekintetében minden társas iker és stb megnevezésű lélekölőt kilőttünk, mert a ház. Ez pedig áldozatokat fog kívánni. Nagy áldozatokat. De ha melléteszem, hogy idegileg nyugodtabb, biztonságosabb, csendesebb lét vár ránk akkor bármit….

RSS Feliratkozás










Hú, úgy látszik szép lassan felnövünk. Bár várható volt, de azért egy kicsit még ijesztő.
Vegyél egy kis kertes pecót és majd ott nyírhatod a füvet minden hétvégén a házilag barkácsolt elektromos fűnyíróval
De jól hangzik a dolog…hajrá, hajrá…festést vállalok. Referenciám már van…az ára pedig a szokásos
De megkomolyodott valaki…
Azért nincs teljes komolyodás, meg befordulás se. Csak elég labilis a világon minden, és már csak olyan kompromisszumokat vagyok hajlandó kötni amik nem fogják megkeseríteni az életünket.
De azt nagyon érezzük, hogy a mostani életünket erősen kezdjük kinőni….
Norb Dublinban van?
Nagyon igen!
Ooh, I miss Dublin………